A repüléssel kapcsolatban általában hamis kép él az emberekben. Úgy a vitorlázórepülésben és a motoros repülésben egyaránt. Mitől is repül a repülő?! Hogy működik a szárny, és egyáltalán mire is való?!

Főleg a vitorlázó repüléssel kapcsolatban kapnak a repülős emberek érdekes kérdéseket. Hogy marad fent a repülő, ha nem fúj a szél? Hogy repül ha nincs motorja? ...

Ezen kérdések magyarázata fizikai törvényekben keresendők. Minden repülő szerkezetet a szárnya tart fennt a levegőben (kivéve a hőlégballonokat és a léghajókat). A repülőgépek szárnya nem csak egy egyszerű lemez. Formálya határozza meg a repülőgép rapülési tulajdonságának döntő többségét. Egy repülőgép szárnyra ildalról ránézve látható annak alakja (profilja).

Minden szárny felső része íveltebb. Ezért a szárny körül áramló levegőnek, a szárny felett hosszabb utat kell megtennie, mint alatta ugyan annyi idő alatt ahhoz, hogy a szárny elejétől (belépő él) a szárny végéig (kilépő él) jusson. Ebből kifolyólag a szárny felett áramló levegő gyorsabb mint alatta.

Egy fizikai törvény kimondja, hogy egy áramló gáznak vagy folyadéknak minél nagyobb az áramlási sebessége, annál kisebb a nyomása.

Egy másik fizikai törvényszerűség szerint minden test a kisebb nyomás felé igyekszik, így arra egy a kisebb nyomás felé mutató erő hat ami abba az irányba kényszeríti. A fent leírtakból így láttszik, hogy a repülőgép szárnyára is a felső része irányába mutató erő hat. Ez a felhajtó erő. Ez tartja fenn a repülőt és ezért repül. Lehet az motoros vagy motor nélküli.

Vitorlázórepülésnél gyakori kérdés, hogy hogyan tud emelkedni, ha nincs motorja. Erre a magyarázat a természet erőiben keresendő.

A motoros repülőgép vonó erejét és az emelkedéshez szükséges plusz felhajtőerejét a hajtóműtől nyeri. A vitorlázó repülő hajtómű hiányában a gravitáció segítségével halad előre, akár a lejtőn guruló autó. Folyamatosan halad előre és a föld felé. Általában ez a süllyedés olyan fél-egy méter másodpercenként, ez alatt a gép húsz-ötven métert halad előre.

A magasban nem csak vizszintes, a földfelszínnnel párhuzamosan "fúj a szél", hanem három dimenzióban, bármely irányban. Léteznek felfelé áramló légtömegek, amelyeket különböző időjárási és felszíni jellegzetességek hoznak létre. Ha a vitorlázó repülő bekerül egy függőlegesen felfelé haladó légáramlatba, akkor a süllyedési sebessége és a légáram sebessége kivonódik egymásból. Ha a repülő süllyedése másodpercenként egy méter (földhöz képest), a légáram sebessége ezzel ellentétesen két méter másodpercenként(földhöz képest), akkor a repülőgép 1m/s-al fog emelkedni.

Ezek a légáramlatok a motoros gépekre is ugyanígy hatnak.